Seprűtároló szekrény

Seprűk, tisztítószerek tárhelye

Csörömpölés és egyre erősödő zörgés hangzott fel a folyosón, majd a seprűtároló szekrényhez közeledett egy lapátokkal, vödrökkel, rongyokkal, tisztítószerekkel megpakolt alak. A kupacot szorongatva megpróbálta kinyújtani kisujját a kilincs felé. Egy gyors mozdulattal kitárta az ajtót, majd mindent, amit korábban a karjában szorongatott, a földre zúdította, és gyorsan az kizúdulni készülő holmikra csukta a szekrényt.
A terheitől megszabadult, lihegő, kifáradt alakban a gondnokra, Argus Fricsre ismerhettünk. Frics az ajtónak vetett háttal szuszogott, majd kissé foltos, szakadt ingujjába törölte izzadt homlokát.
Egy nyávogással jelezte Mrs. Norris, hogy megérkezett, majd a pihegő gondnok bokája körül kezdett el tekeregni. Frics pár perc alatt kifújta magát és, mint mindig, a macskájához kezdett beszélni:
- Ezzel is végeztünk kiscicám. Minden szoba és terem kitakarítva, csillog-villog a padlótól a mennyezetig az egész épület. Pár nap sem telik bele, Mrs.Norris és újra kezdhetjük az egészet. Azok a fránya kölykök behordják az udvarról a sarat anélkül, hogy megtörölnék a lábukat. És azok a borzalmas játékok… Még jó, hogy a Reggeli Prófétában ajánlott Suvic-Kosz segítségével gyorsabban haladok a munkával. Gyerünk, Mrs.Norris, sok dolgunk van még.
És ezzel a gondnok csoszogva eltűnt a folyosó végén az őt árnyékként követő macskájával a nyomában.

Alig, hogy az öregember eltávolodott a kopott ajtótól, az remegni kezdett és pár másodpercenként hatalmas porfelhőt eregetett az illesztéseknél. Úgy nézett ki, mintha meghűlt volna az esőben, és most seprűtároló lévén port tüsszögne. Nagyon téved azonban az, aki ezen a környéken keresi a megfejtést. Az ajtó a legteljesebb egészségnek örvendett, így semmi oka nem volt a prüszkölésre. Sőt a rejtélyes porfelhőket egy idő után szitkozódó női hang is kísérte:
- A psjjdhddkjsfn rúgja meg! Hogy lehet ezt a rthjnnnkllml tenni! Hogy az a magasságos bgikuzlhjéohnbfngm esne bele!
( Sajnos nem lehetett minden szót érteni az éktelen csörömpölés miatt, de talán jobb ez így mindannyiunknak.) Négy-öt porfelhő múlva az ajtó nyikorogva feltárult, és egy meglehetősen csapzott külsejű szőke hajú boszorkány lépett ki a szekrényből, kezében egy világoskék esernyővel és egy csokor liliommal, ami csodával határos módon ép bőrrel megúszta a sufnibeli kalandot. A nő nem törődött a nyomában kizúduló kacatokkal, hanem meglengette néhányszor a pálcáját és az öregember után kiáltott:
- Elnézést, Uram! Jöjjön ide! Ne haragudjon, nem hallja? Magához beszélek, ott a tortás falikárpit előtt abban a hmm egyedi mohazöld nadrágban!

A gondnok sántítását meghazudtolva igyekezett megszaporázni lépteit, ám amint a szőke boszorkány utána kiabált, megtorptant és Mrs.Norris hajszál híján Frics lábának ütközött.
Az idős ember lassan megfordult, miközben igyekezett rendbeszedni viseltes öltözékét.
Visszatért a sufni elé és csodálkozva, némán nézett a boszorkányra, míg macskája lába mögül figyelte az idegent és bosszúsan fújt rá.

- Elnézést, kedves Uram, nem akartam megijeszteni.
A boszorkány szavai nyomatékosításának kedvéért egy ragyogó mosolyt küldött a gondnok felé, és így folytatta mondókáját.
- Szeretnék bemutatkozni, Hestia Jones vagyok.- ezzel Frics elé tartotta jobb kezét, amin a körmök türkizkék színben pompáztak, és várakozva tekintett az öregemberre.

Frics szája gúnyos mosolyra húzódott. Egy lépést hátrált és karba font kézzel, továbbra is némán nézett az ismeretlen nőre. Majd bosszúsan összehúzta a szemöldökét és ezt kérdezte:
-Maga meg kicsoda? És hogy került ide? Nem vártunk látogatókat és a tanév csak néhány nap múlva kezdődik.

A boszorkány szépen ívelt szemöldöke egy pillanatra a magasba szökött, de rögtön ezután ismét a korábbi ragyogó mosoly terült el az arcán.
- Köszönöm a szíves fogadtatást, igazán nagyon kedves, miszter.- kinyújtott kezével, amit eddig tétlenül tartott a levegőben csettintett kettőt, és a gondnok lógó nyakkendője rögvest megkötötte magát, majd a csálén begombolt mellénye is helyreigazította a korábbi tévedését.
- Így mindjárt más! Igazán ne fáradjon, nem kell megköszönnie. Ami azt illeti úgy jöttem ide, mint bármely földi halandó, előbb repülve, majd gyalog.- Ekkor köpenye alá süllyesztette az esernyőjét, és beleszippantott a kezében tartott virágba.
- Ahogy elnézem, Önnek nem szolgálhatok bővebb információval. Legyen szíves vezessen az illetékeshez!- Hestia megrázta aranyló tincseit és, ha egyáltalán lehetséges még bájosabban tekintett Fricsre, mint eddig.

A gondnokpár pillanatig csodálkozva bűmult a nőre. Kinyitotta a száját, majd anélkül, hogy bármit szólt voln, újra becsukta. Rendezte vonásait, majd igyekezett barátságos mosolyt erőltetni az arcára, amiből csak egy satnya grimasz lett.
-Restellem, hogy olyan goromba voltam, de tudja váratlanul ért a megjelenése. Csak pár nap múlva számítottunk vendégekre, de azonnal megmutatom, merre találja McGalagony professzor szobáját.

Frics karjába vette Mrs.Norrist és nyomában az ismeretlen szőke boszorkánnyal elindult felfelé a főlépcsőn.