Dursleyék háza

Harry nagyszüleinek tiszta és szép háza.

* Nagy dübörgések hallatszódnak a gardrób tetje felől *
~ Szemét Dudley, mért nem tud aludni hagyni? ~*Kérdezi miközben kikószálódik az ágyából. Felkapja Dudley kinőtt farmerjét és blúzát, majd kilép a gardróbból*
- Menny inenn Potter- Parancsol rá nagynénje, kezében egy tálcával - Ma van az én kis Dudleykám szülinapja!
* Harry kimegy a konyhába ahol Vernon bácsitól kapja a parancsokat*
- Mosd fel a házat! Takarítsd ki a gardróbot!
* Harry fogja magát nekiáll a házi munkának és tudja, hogy itt mrá csak a csoda segíthet....*

*Egy magas, szikár alak közeledik a Privet Drive 4-es számú házához. A lakók mind megbámulják az ősz ember különc kinézetét. Hosszú fehér haja, szakálla, félhold alakú szemüvege és díszes talárja feltűnő számukra, ám ezen Dumbledore sohasem akadt fent. Nyugodt léptekkel sétál a ház ajtajáig és derűs mosollyal áll meg a láptörlőn. Csontos kezével hangosan kopog az ajtón és várja, hogy valaki ajtót nyisson neki. Tudja, hogy Dursleyék nem látják majd szívesen, de most nem is ők a fontosak.*

* Pontosan ott tűnt fel, ahol szeretett volna. És, amint észrevette, éppen időben, hogy még elkapja az igazgatót. Gyorsan odasietett az ajtóban álldogáló mágushoz*
- Albus? *kérdezte.*
- Miért kellett nekem ide jönnöm? Tudom, hogy nem hagytad volna ott azt az üzenetet, ha nem akartad volna, hogy kövesselek. Mellesleg nincs rendelkezésemre az egész nap, és...
* Mondókájának azonban nyomban végetvetett, mikor feltárult az ajtó*

* Kinyitja Harry az ajtót, majd meglepődik a fura kinézetű emberektől.*
- Maa...ma..maguk...maguk kik?- Kérdezi megszeppenve, az emberek különös ruháját nézve

*Arcán kedélyes mosollyal néz Pitonra, majd Harryre.*
- Üdvözöllek Harry. Elnézést a zavarásért, de beszélni szeretnénk a nagyszüleiddel és veled.
*Perselusra néz, és fejéhez kap.*
- Még be sem mutatkoztam. A nevem Albus Dumbledore. Az úr pedig Perselus Piton.
*Mikor befejezi beszédjét, invitálást nem várva besétál Harry mellett.*

* Látva az öreg úr kedves mosolyát, kicsit hátrébb lép az ajtóból, ám az eléggé zavarja, hogy a vendégek tudják, hogy ki ő. Amikor látja, hogy beindulnak a házba inkább félrehúzódik nehogy elüssék a nagy sietségben.*
~ Biztos Vernon bácsi ismerősei....de ilyen nevet, hogy Albus Dumbledore! Még nem hallottam....Megyek hallgatózok egy kicsit...~* Gondolja és elindul a szoba felé...*

/Most Vernon bácsival írok/
* A nagy újságolvasás között, észre se veszi, hogy bejönnek a szobába. Amikor érzni, hogy Petunia megkocoktatja a vállát remegő kézzel, akkor néz csak föl és nagyon elsápad*
- MAGA MIT AKAR AZ ÉN HÁZAMBAN?!*fakad ki dühösen*-TAKARODJON A HÁZAMBÓL!

*Mikor egy apró, fekete hajú kisfiú kinyitja az ajtót, úgy gondolja, egy ideig jobb lenne csendben maradni, és figyelni. A fiú, mint kiderül, nem más, mint Harry Potter. Perselus kíváncsian néz végig rajta. Aztán az igazgató máris belép a házba, s úgy gondolja, jobb lesz, ha követi őt. A fiú megszeppenve lép el előlük, de Perselus megrántja a vállát, s folytatja az útját. Az igazgató egy nappaliba lép be, ahol egy ijedt nő megkopogtatja egy férfi, valószínüleg, Mr. Dursley vállát. Perselus megfigyeli, hogy Potter az ajtóban van, s fél füllel hallgatózik, úgy, hogy közben megpróbál láthatatlanná válni. Mikor a férfi felordít, azonban úgy érzi, vele senki nem beszélhet így*
- Uram, ajánlom, hogy ne kísértsen! * dörren rá, aztán az igazgatóhoz fordul* - Albus, világosítsd fel őket, aztán menjünk. Nincs időm ezekre a muglikra egész nap.

*Arca továbbra is szertelen, vidáman mosolyog. Bár tudta, hogy nem fogadják szívesen nem hitte volna, hogy rá kiáltanak.*
- Ugyan már kedves Vernon. Higgadjon le. Nem akarom sokáig fentartani. *Pitonra néz.* Kedves Perselus kérem ön is higgadjon. Egy olyan ajándékom van önnek ami talán tetceni fog. Cserébe csak a türelmét kérem.
*Nyugodtan leül a kanapéra és elő veszi pálcáját, majd megidét 4 poharat benne borral, majd szét osztja. Hozzá lát iszogatni, közben folytatja monológját.*
- Mielőtt Harryvel beszélnék, úgy gondoltam önökkel is beszélnem kell. Elviszem innen Harryt, de szeretném leszögezni, hogy minden nyáron vissza fog jönni. És szeretném tudni, hogy mennyit árúltak el neki a szüleiről.

/Vernonnal írok/
-NEM VARÁZSOLHAT A HÁZAMBAN!-*kiált majd amikor mondja az igazgató akkor lenyugszik*- Mit mondhattunk volna a szüleiről he? Azt mondtuk, hogy autóbalesewtben hallt meg.*Mondja kicsit félénken, majd halkan hozzáteszi*- Nyugodtan vigye...de miért nem örökre viszi el?

/Most jön Harry/
*Harry végighallogatva Vernont beront a szobába*
-HAZUDTATOK NEKEM! A SZÜLEIM NEM IS AUTÓBALESETBEN HALLTAK MEG!*A szakállas emberhez fordul* -Maga miért akar engem elvinni?

*Perselus idegesen nézett körbe a felfordulásban. Albus a szokásos vigyorgással, a muglinak már csak kevés hiányzott, a kölyök meg itt hisztizik. Pont, ahogy elképzelte. Potter csak egy elkényeztetett kisfiú.*
- Csendet!* ordította, mire tényleg mindenki elhallgatott* - Albus! Tudni akarom, hogy mi folyik itt, és hogy nekem mi közöm mindehhez!

*Pálcájával int egyet, mire minden elnémul. (némaság átok) El tünteti a poharakat és esz egy nagy levegőt.*
-Perselus megy és segít össze pakolni Harrynek közben el magyarázza neki, hogy mi is történt a szüleivel. Utánna vissza jönnek ida. *Vernonhoz fordúl.* Nem vihetem el örökre Harryt és ebbe bele kell törődnie. Ha nem tetszik a földröl is leátkozom. *Arcán már sehol sincs a derűs mosoly.*

/Harry szerepében/
*az ősz szakállú ember szavára elindul a Piton nevezetű emberrel fel a lépcsőn*
-Maga miért van itt?-Kérdezi megszeppenve.

/Vernon jön/
*Teljes félelemmel kérdezi*
-Hova viszi azt az istenverte kölyköt?

* Először a mugli felé fordul*
- Semmi köze hozzá! Albus...* néz az igazgatóra* -Biztos hogy...
* A mágus tekintetét látva elhúzza a száját, aztán a fiúhoz fordul*
- Vezessen a szobájába, Potter. Egyébként Albus szerint Roxfortban fog tanulni. Bár fogalmam sincs, mit lát magában az igazgató.
* Követi a kíváncsi fiút végig egy folyosón, majd mikor megáll, ráförmed*
- Azt mondtam, mutassa a szobáját! Nem körútra jöttem!
* Hírtelen eszébe jut, hogy a fiú semmit nem tud magáról, s lecsendesíti a hangját*
- Potter, maga varázsló. A szüleit Voldemort ölte meg. Magát nem sikerült kivégeznie, helyette ő tűnt el. Maga ezentúl a Roxfortban fog tanulni. Én a bájitaltan professzor leszek. *hadarja egy szusszra*

/Harry nevében írok/
*Harrynek kezd egyre ellenszenvesebnek tűnni az ember*
- Én varázsló? És ki az a Vodegort?-
*Éppen bemennek a gardróbhoz és azt mondja Pitonnak*
- Itt a szobám....-

* Perselus egy pillanatig megtorpan*
- Most viccel velem, Potter? * kérdi mérgesen, azonban amint jobban szétnéz odabenn, rögtön látja, hogy a fiú igazat mond. A dühtől egy pillanatig nem tudja, mit tegyen, aztán megfordul*
- Azt hiszem, valamit el kell intéznem * veti hára a fiúnak, s visszamasírozik a nappaliba. - Albus * néz az igazgatóra* - Valami itt nagyon nincs rendben. A fiú egy gardróbban alszik.

*Albus halván Piton szavait égtelen haragra gerjed.*
- Hogy lehetnek maguk ilyen alávalók? *Szavai mint amenydörgés hatnak és tartják rettegésben Dursleyéket.* Harry velünk jön Roxfortba és nyáron vissza jön. És ha nem bánnak vele jobban esküszöm azt nagyon megbánják.
*Perszeluszhoz fordúl.*
-Hozd Harryt, elmegyünk.

*Visszasiet a gardróbba, ahol Harry reszketve ül az ágyán. Meglendíti a pálcáját, mire a fiú minden holmija egy kupacba gyűl. Gyorsan átváltoztat egy kis cipősdobozt egy ládává, s belelebegteti a holmit. Harry elképedt arcát látva megmagyarázza*
- Komolyan mondtam, hogy varázsló vagy. Gyere, elmegyünk * int neki, kissé szelídebben, mint eddig*

/ Harryvel írok/
*Annyira megrémül ahogy a férfi elrohan a nappaliba, hogy reszketve az ágyára esik*
~Varázsló vagyok!....Hihetetlen...~
* Ebben a pillanatban a Piton nevezetű férfi csomagol össze neki, amitől tátva marad a szája. Amikro mondja Piton, hogy télleg varázsló, akkor feltápászkodik és utána indul*

/Jön Vernon/
*Hallva Dumbledore szavait fölmordul*
-R..rendben, a fiu jobb bánásmódot fog kapni.

*Amint meggyőződik róla, hogy a fiú követi, nyugodtabban csatlakozik az akkor már ajtóban várakozó Dumbledorehoz. Bólint neki, majd kilép a házból, háta mögött hagyva a püffögő muglit.*
- Potter * szólítja meg a fiút* - Karoljon belém. Azonnal indulunk Roxfortba. Igazgató úr... Találkozunk az irodájában. felviszem oda Pottert is * mondja Albusnak. A férfi bólintását látva, megvárja, míg a fiú belekarol, majd rögtön elhoppanál*

/ Harryvel írok/
* Hallva a megszólítást karjába fogja Pitont.*
- Indulhatunk...-* Motyogja majd egy rántást érez.....*

*Vernonra néz, teljesen vissza nyerte higgadtságát.*
- Akkor jövőnyáron. *Bicent és köddé válik.*